az ormánság története

AZ ORMÁNSÁG BEMUTATÁSA

Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország dél-nyugati részén, Baranya megyében található. Délről a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja. A kistérséget határ mentisége elzárta a gazdasági fejlődés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megőrizte táji, természeti, néprajzi és építészeti értékeit.  

Északi és keleti természetes határa nincs, területe jellemzően sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekből a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve. Nevét a „hegycsúcs”, „hegytető”, vagy „lápos terület” jelentésű finnugor eredetű orom, ormágy, vagy ormány szavakból, vagy a török ormán ("erdő") szóból származtatják. A finnugor etimológia szerint első lakói a vizes területekből kiemelkedő ormákra építkeztek. Ebből az építkezési módból alakultak ki az úgynevezett talpas házak, amelyeket ló vontatásával át lehetett telepíteni, így elkerülvén az állandóan változó vizes részeket. 

Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fűz-és nyárligetek, a tölgy-kőris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból. Az Ormánság két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar kőris. Az Ormánság egyéb nevezetes fái a szilfa, a nyár, a kék bükk. A rekettyés a vízililiom és a vízigesztenye élőhelye, a védelem alatt álló mezőkön a liliomok és az íriszek különböző fajtái találhatók. A madár - és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya, a kopaszfejű réti sas, a fekete kánya, a sólyom az egerészölyv, a hangyászölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll. Az égerbozótos vízfolyásokban szarvasok, őzek, vaddisznók gyönyörű példányai élnek. 

A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övező park, ami Dél-Dunántúl legjelentősebb arborétuma, sok ritka növénnyel. Ebből adódóan az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. A világon egyedülállónak mondható a Gím szarvas populáció amelyet Gróf Draskovich Iván vadgazda és vadnemesítő telepített be. Továbbá nagy számban található vaddisznó, őz, aranysakál és több apróvad is. Növényzete a Kocsányos, valamint a Szlavón tölgy, továbbá a Kőris, Éger, Fűz, Nyár és más fafajok.

 

Az Ormánság tájegysége

Baranya meggye délnyugati részén, a Dráva árterületén található. Baranyára jellemző aprófalvas vidék, legnagyobb településével a 2941 lakosú Sellyével összesen 52 falut foglal magában:

Adorjás

Műemléki védettségű az országos hírű 1837-ben épült festett, fakazettás ormánsági temploma.

A településen világháborús emlékpark található milleneumi kopjafával, mely Szatyor Győző alkotása.

Baranyahídvég
A Dráva völgyében megbújó település, neve már a középkori forrásokban is megtalálható.

Építészeti értékei közt az 1840-1844 között épült templomot valamint egy népi lakóházat érdemes megemlíteni.

Besence
Az írott források már 1338- ból említik a község nevét. Területén a római időkből származó ezüstérmékkel teli fazekat találtak. A falu művelődési házzal és református templommal rendelkezik.

A falu közelében található vadászterület tulajdonosa a Mecseki Edészeti Rt.

Bogádmindszent
A falu neve írott forrásokban már 1276-ban előfordul. A bogádmindszenti Kisbogád-dűlőben a rézkor késő szakaszában élt Péceli kultúrára vonatkozó leletek kerültek elő.

Bog
 Építészeti értékei közül kiemelkedő a római katolikus templom, mely a térség legrégibb temploma.

A település legfőbb vonzereje az itt húzódó Duna-Dráva Nemzeti Park, mely igen gazdag növény-és állatvilággal rendelkezik, sok védett ritkasággal büszkélkedhet.

Cún

A település a Dráva árterületéhez tartozik. A község értékét leginkább a hozzá tartozó csodálatos, egyes helyeken szinte érintetlen természetvédelmi külterület növeli. Cun község belterületét képezi a természetvédelmi tájba belesimuló, mailáthpusztai tó mellett épülő, a Dráva folyótól néhány száz méterre elterülő, biztos pihenést, kikapcsolódást nyújtó horgászfalu.

Csányoszró
A XIX. sz. elején épült barokk stílusú református temploma, amely eredetileg fakazettás volt, de a felújítások során a festés eltűnt.
Diósviszló
A falu nagy múltú település, a középkorban várral is rendelkezett. Neve az írásos emlékekben már 1313- ban felbukkan. A XVI. században az Istvánffy család volt a földesura, akik kolostort is építettek, mely sajnos a török hódoltság idején elpusztult. Copf stílusú református templomuk 1800 és 1804 között épült.

Drávacsehi
A település az Ormánság legdél-keletibb részén található, Harkány város közelében. Mindössze 4 km távolságban van a drávaszabolcsi magyar-horvát határátkelő. Vadászatra alkalmas területtel rendelkezik.

Drávacsepely
A község református temploma 1802-ben épült copfstílusban, melynek berendezése népies, festett.

Művelődési ház biztosít a helyi kulturális életnek, rendezvényeknek megfelelő környezetet.

Drávafok
A községben helyi védelem alatt áll a katolikus és református templom, parókia, több lakóház, a Fodor-féle kúria, melyet néhány évvel ezelőtt felújítottak valamint jelentős természeti értéket képviselő, közel 180 ha-os legelő, mocsár.

A falu évi rendszerességgel megrendezi a Magyar nyelv hetét és a Határon túli magyarok fesztiválját.

Drávaiványi
1792-ben épült késő barokk stílusban Drávaiványi műemlék védettségű református temploma, melynek festett kazettái az ősi magyar jelképrendszer legszebb elemeit hordozzák. Említést érdemel még a Kossuth u.6.sz. alatt található épület, melynek homlokzata a népi építészet jellemző jegyeit vonultatja fel.
 
Drávakeresztúr
A község a dél-nyugati határszélen helyezkedik el, 1 km-re a Dráva folyótól. Környéke a Duna-Dráva Nemzeti Park része, amely természetvédelmi terület.

A községben jelentős horvát kisebbség él, mely kisebbségi önkormányzatot is alakított.

Drávapiski
A település helyileg védett 100 éves hársfákkal büszkélkedhet és egy 110 éves ormánsági ház is található a faluban.

Drávaszerdahely

Régészeti emlékeket ugyan nem találtak, de az adatok arra utalnak, hogy a római korban őrtorony állt a településen.

A község jellegzetessége az átlagosnál szélesebb, parkosított, fával, virággal beültetett főutca. A falu közepén található a református templom és egy hősi emlékmű.

Drávasztára
A község az Ormánság dél-nyugati részén a magyar-horvát határ mellett helyezkedik el. A horvát nemzetiségi falu megőrizte hagyományait, kultúráját. Hagyományőrző tambura zenekarral is rendelkeznek. Emlékszobát rendeztek be a faluban talált használati tárgyakból, mely a falusi élet mindennapi tárgyait mutatja be.

A drávasztárai öreg fák és a drávasztárai fás legelő helyi jelentőségű védett természeti érték.

Felsőszentmárton
A község a Dráva folyóhoz és a magyar-horvát határhoz közel helyezkedik el, többségben horvát anyanyelvű lakosok lakják. A körzet természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Védett a felsőszentmártoni sportpályát övező őstölgyes és a közelben lévő Parkerdő.

Gilvánfa
Gilvánfa az Ormánság északi területén elhelyezkedő, többségében romák lakta község.

A település neve a XIV. században olvasható először írásos emlékekben. Első régészeti lelete a korai rézkorból került elő, mely egy ellentett élű rézcsákány.

Gyöngyfa
1826-ban épült kazettás mennyezetű református temploma, mely a falu védett épített értéke.

A település határában védett tölgyfákkal tarkított legelők találhatók, ahol az őszi kikerics virága nyílik.

Hegyszentmárton
A község közelében, a Szőlőhegyen zártkert üdülőfalut alakítottak ki, mely egész évben kulturált körülmények közt várja a pihenni vágyókat.(Cím: TTT Kft. 7837 Hegyszentmárton, Pf.: 3., tel: 73/ 494-943.) Az önkormányzat kezelésében van egy horgásztó (tel: 73/ 494-031) az Ócsárd és Vidéke Vadásztársaság pedig vadászatra alkalmas területtel rendelkezik.

Az önkormányzat helyi adó kedvezménnyel segíti a vállalkozásokat.

Hirics
A Dráva árterületén a folyótól 2 km-re található a község. Egy 1346-ból származó okmány már megemlíti a nevét.

A településhez tartozik egy egyhektáros horgásztó, melynek fenntartásáról faluban alakított horgászegyesület gondoskodik.

Ipacsfa
Az Ormánság keleti részén, a Dráva folyóhoz és Harkányhoz közel helyezkedik el a település, mely Baranya megye aprófalvai közé tartozik.

Református templomuk falán a második világháborús hősi halottaknak emlékművet állítottak.

A falu művelődési házzal is rendelkezik, melyben ifjúsági klub működik és a könyvtár is itt kapott helyet.

Kákics
Az Ormánság északi részén fekszik a település, melynek környezetében sok vízfolyás található, köztük a Fekete-víz és a Gyöngyös-patak.

A kákicsi magyar kőrisfák és 12 kocsányos tölgy helyi védettségű természeti érték. Az 1836-ban épült klasszicista református temploma műemlék jellegű, valamint az egykori pásztorház is.

Itt született és élt Kiss Géza református lelkipásztor, író, aki az Ormánságnak jeles kutatója volt és “Ormányság” címmel könyvet is írt róla.

Kemse

Az Ormánság közepén, a Dráva egyik ágának öblében található bokortelepülés. Házai kör alakú teret alkotnak, nem párhuzamos sorpárokban épültek, ahogy az megszokott.

Egykori templomuk az Ormánságra jellemző festett fakazettákkal volt díszítve, ma a Magyar Néprajzi Múzeum néprajzi tárlója őrzi ezeket.

Kémes

A település a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi terület része. Közelében folyik a Pécsi víz és a Fekete-víz. A község és a Dráva folyó között húzódik a Dráva valamikori medre, melyet ma Cun-Szaporca Ó-Dráva medernek hívnak.

A szegényparaszti életmód jellegzetes emléke az itt található talpas lakóház.

A falu művelődési házzal rendelkezik, melyben klubot is működtetnek.

Királyegyháza

A rézkor késői szakaszában élt Péceli kultúra nyomait találták a településen. Írásos forrásban 1274-ben bukkan fel először a neve. Temploma 1806-ban épült copfstílusban, melynek főoltára Haraszti Pál pécsi iparművész alkotása.

 Kisasszonyfa

A településen található az Istvánffy család ősi kastélya. Jellegzetes épített értéke még az 1765-ben épült katolikus templom. Az önkormányzat kezelésében horgásztó, a Nimród Vadásztársaságnak pedig vadászterülete van a településen.

Kisszentmárton

A falu környezetében igen sok élővíz található: Dráva, Fekete-víz, Kisszentmártoni Tavak, Mailáthpusztai horgásztó, Mérnökházi tó. Határában több védett erdőrész fekszik. Igen sok ritka növény fordul elő a környező mocsaras-lápos vidékeken. Faunájában megtalálható a réti sas, réti héja és a fekete gólya is.

Kovácshida

A faluban található református templom egyike a fennmaradt jellegzetes ormánsági fakazettás templomoknak. Az 1830-as években készült belső karzat mellvédje festett táblákból áll. A templombelső az ormánsági népi díszítőelemeket reprezentálja.

A Duna-Dráva Nemzeti Park védetté nyilvánította a település horgásztavát, annak mocsaras környékét és élővilágát.

Kórós

Az Ormánság közepén található település, mely már az őskorban is lakott volt, amit bizonyítanak a területén talált tárgyi emlékek.

1793-ban épült református temploma, mely a magyarországi kazettás templomok egyik legértékesebbje. Különös értéket képvisel a festett kazettás mennyezet és az ugyancsak festett két karzat.

Lúzsok

Az írásos emlékek először 1346-ban tesznek említést a településről. Az faluban az ormánsági építkezésre jellemző talpas ház képviseli a népi építkezés emlékét.

Magyarmecske

A település már az őskor idején is lakott volt, ezt bizonyítja az ott talált rézcsákány. Első írásos említése 1332-ből való. A népi építészet emlékét őrzi a 150 éves római katolikus kápolna, mely méltó dísze a falunak.

Magyartelek
Első írásos említése 1493- ból származik Kysthelek formájában. A középkortól a tanácsrendszerig uradalmi birtokközpont volt.
A község művelődési házzal rendelkezik, temploma, iskolája nincsen.
1995-ben szociális földprogram indult a településen, melynek célja, hogy a lakosságot legalább önellátó gazdálkodási szintre tudja hozni.


Markóc

A falu néhány kilométerre fekszik a Dráva folyótól. Helyi védelem alá helyezett természeti értéke a falu előtti berek, mely értékes növény- és állatvilággal rendelkezik és pihenésre is alkalmas.

Marócsa

A településen védettséget élvez a templom valamint a volt iskola épülete, melyet a néhai Draskovich gróf adományozott a településnek 1886-ban, egy tűzvész után.

A falu Települési Jóléti Szolgálatot működtet.

Nagycsány

A falu műemlék jellegű református templommal rendelkezik. Műemléki védettség alatt van a Fő út 42. szám alatt álló parasztház is, ami a falukép jellegzetessége. A Közösségi Házban alkalmanként kulturális jellegű rendezvényeket szerveznek a település lakói számára.

Okorág

A falu első írásos emlékei még az Árpád-korból származnak, amikor is Okur néven említették.

A közösségi együttlétekhez a helyi kultúrház ad alkalmat, melyben ifjúsági klub működik.

A faluképet a tájegységnek megfelelő hangulatú házak jellemzik, és említésre méltó az I. és II. világháborús emlékmű, melyet hősi halottaik emlékére állítottak.

Ózdfalu

A falu 80 fő befogadására alkalmas kultúrházzal rendelkezik. Évente romanapot, nyugdíjas találkozót és falunapot tartanak. Vadászatra alkalmas területe is van a településnek, mely az Ócsárd és Vidéke Vadásztársaság kezelésében van.

Az önkormányzat a vállalkozásokat helyi adó kedvezményben részesíti.

Páprád
Az első írásos emlékek már 1260- ban megemlítik a falu nevét.
A település 100 fő befogadására alkalmas művelődési házat üzemeltet, mely ifjúsági klubnak ad otthont.
A településen műemlék védettségű tájház található, mely a XIX. sz. második felében épült.

Piskó

A településen a lakosság legnagyobb aránya roma származású, cigány kisebbségi önkormányzattal is rendelkeznek.

Ritka jellegzetességet kölcsönöz a faluképnek a település közepén végignyúló kanális, egykori vízgyűjtő árok.

A közösségi életnek a templom és az általános iskola biztosít helyszínt.

Rádfalva

A község területén a római korból származó sírokat találtak, a honfoglalás idejéből pedig sírokból származó leletek kerültek elő. A település XIX. sz-i temploma késő klasszicista stílusú.

Művelődési házukban alkalmi rendezvényeket tartanak és könyvtár is rendelkezésre áll a művelődni vágyóknak.

Az önkormányzat a helyi adók csökkentésével segíti a vállalkozásokat.

Sámod

1810-ben épült református templomát műemlék jellegű épületként tartják számon. A két világháború elhunytjainak emlékére a falu hősi emlékművet állíttatott, mely Rigó István szobrászművész alkotása. A lakóházak a század eleji ormánsági építészeti karaktert őrzik.

Sellye
 "Sellye, az Ormánság fővárosa"  
 
Sósvertike

Az Ormánság déli részén található kistelepülés. A lakóházak egy részén még fellelhetők a népi építészeti formák és motívumok. A település kultúrházzal is rendelkezik, melyben ifjúsági klub működik.

Helyileg védett természeti értékez képvisel a község hét kislevelű hársfája.

Sumony

Területén természetes halastó található, melynek utánpótlását az Okor-patak biztosítja. A természeti látnivalókat gazdagítja a közelben fekvő Szentegáti erdő. A településnél madármegfigyelő állomás is működik, mivel ez a rész a vándormadarak pihenő helye, valamint a vízi, nádi és erdei madarak állandó lakhelye.

Szaporca

A települést környezetvédelmi területté nyilvánították. Növényvilága egyedülálló ritkaságokat rejt és értékes madárvilággal is rendelkezik. A Kémesi Horgászegyesület kezelésében álló Kisinci tó a sporthorgászoknak nyújt kitűnő lehetőséget, a Kisinci Vadásztársaság pedig vadászterülttel rendelkezik a település közelében.

Tengeri

A régészeti leletek a kelták itteni letelepedését jelzik. A falu neve az írott forrásokban először 1428-ban bukkant fel. Baranya megye egyik legkisebb települése. A lakóházakon még megtalálhatók a régi építészet jegyei. A községnek temploma nincs, csak egy haranglábbal és szükségkápolnával rendelkezik.

Tésenfa

A falu déli részén természetvédelmi terület húzódik, melynek gazdag vízi világa mellett nevezetessége az itt fészkelő réti sas. A Kisinci Vadásztársaságnak vadászatra alkalmas területe van a község közelében.

Téseny

A település a leletek tanúsága szerint már a kő- és a bronzkorban is lakott volt. Építészeti értékei közül említést érdemel a Rákóczi utca 20. sz. alatt lévő lakóház, melyet homlokzati díszítése tesz értékessé. A faluban haranglábat állítottak, melynek emléktáblája az I világháborúban elesettek emlékét hirdeti. A faluban több kőből készült emlékkereszt is található.

Vajszló

Vajszló az Ormánság egyik központja, a térség kulturális, gazdasági, közlekedési, oktatási és egészségügyi centrumának tekinthető.

Az első, a települést említő írásos emlék 1244-ből maradt fenn. Az ormánsági településekhez hasonlóan Vajszló is református község, református temploma 1747-ben épült.

A környék gazdag természeti értékekben. A közelben található a Mailáthi-tó, a Dráva folyó és a Hegyszentmártoni tó, melyek igazi paradicsomot jelentenek a horgászok számára. A környező legelők, erdők ritka védett növényekben bővelkednek. A természet által nyújtott lehetőségek különösen a vadász és horgász turisták számára ideálisak.

A református templom mellett a községnek egyéb építészeti értékei is vannak. 1784-ből származik a katolikus templom, a vármegyeháza a múlt századból való, számos lakóház a századforduló idején épült.

A falu neves személyisége volt Kodolányi János író, akinek sok könyvét ihlette Vajszló és az Ormánság. A róla elnevezett múzeum a település egyik legfontosabb kulturális központja.

A község művelődési házában Haraszti Pál festőművész állandó kiállítása tekinthető meg.

Évente megrendezésre kerülő rendezvényük a Szent István nap körül tartott Vajszlói napok, melyet termék-és vadászati kiállítással kötnek egybe.

Vejti

A település a Dráva völgyében fekszik, mindössze 3 km-re a határfolyótól. Jellegzetes természeti értékei a tölgyes, az ártéri erdős, a dió, a kőris, az akác és az őszi kikerics. Jó néhány ragadozó madár, mint a gyöngybagoly, macskabagoly, uhu és kuvik is megtalálható itt. A ligeterdőkben szarvas, őz, vaddisznó, sőt vadmacska is él.

Zaláta

A Dráva folyóval határos település, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Az első írásos emléke 1322-ből származik.

A község központi terén négy védett kocsányos tölgy és két hársfa található.

A település saját zászlóval, címerrel és önálló települési térképpel is rendelkezik.